M�jus nyolcadik�n, imm�r 24 esztendeje, hogy elhunyt a Forma 1 t�rt�net�nek egyik legnagyobb pil�t�ja,Gilles Villeneuve. � volt az, aki szinte mind�g a h�t�ron aut�zott �s soha nem f�lt kock�ztatni. � volt az, aki soha nem adta fel, ak�r 3 ker�ken haladva vagy let�rt sz�rnnyal, de tov�bb harcolt. �s nem mellesleg � volt a legend�s Enzo Ferrari legkedvesebb pil�t�ja, akit fiak�nt szeretett. Neve ma is egyet jelent az aut�sporttal �s a sebess�ggel. Egyesek �r�ltnek, m�sok zseninek tartott�k �t. Sok nagy balesete volt, de a legnagyobbakat nem � okozta. T�bbek k�z�tt az 1980-as imolait sem, ahol egy defekt miatt t�rte romm� Ferrarij�t. Gilles Villeneuve 1976-ban megnyerte a Formula Atlantic bajnoks�got, az 1977-es brit nagydijon pedig m�r be is mutatkozott a Forma 1-ben. �lete els� verseny�n a Mclaren sz�neiben indult. Kilencedik lett az id�m�r� edz�sen, a verseny �t�dik leggyorsabb k�r�t futotta �s majdnem megszerezte a negyedik helyet. Ekkort�jt romlott meg Niki Lauda kapcsolata Enzo Ferrarival. Az osztr�k ugyan m�sodszor is vil�gbajnok lett, de r�gt�n ezut�n elhagyta a csapatot. Enzo Gilles mellett d�nt�tt, aki �gy a Ferrarin�l folytatta p�lyafut�s�t. Az 1977-es �v tragikusan �rt v�get sz�m�ra: a jap�n nagyd�jon �ssze�tk�z�tt Peterson hatkerek� Tyrellj�vel �s a tiltott helyen �ll� n�z�k k�z� rep�lt. Ketten k�z�l�k �let�ket vesztett�k... 1978-ban Villeneuve a tifosik kedvenc�v� v�lt.�lete els� futamgy�zelm�t a hazai, kanadai nagyd�jon aratta. Egy �vvel k�s�bb a Ferrarik bizonyultak a legjobbnak, de Gilles meg�g�rte Enz�nak, seg�t csapatt�rs�nak Jody Scheckternek vb c�met szerezni. Szav�t betartotta, megel�gedett a m�sodik hellyel. Ebben az �vben futotta legeml�kezetesebb versenyeit. Watkins Glenben 8,5 m�sodperccel volt gyorsab az es�s edz�sen, a futamon pedig f�l�nyes gy�zelmet aratott, annak ellen�re, hogy az utols� 20 k�rben aut�j�ban az olajnyom�s null�ra cs�kknet. A francia nagyd�j utols� k�reiben hatalmas csat�t v�vott a m�sodik hely�rt a Renault pil�t�j�val, Ren� Arnoux-val. Sokan ezt a k�zdelmet tekintik a Forma 1 eddigi legnagyobb csat�j�nak. Villeneuve t�nkrement gumikkal k�zd�tt a gyorsabb Renault ellen, s t�bbsz�r is megel�zt�k egym�st. V�g�l a kanadait intett�k le el�bb. Arnoux ezut�n �gy nyilatkozott: „Tudom,hogy a vil�g legjobb versenyz�je gy�z�tt le akkor." A holland nagyd�jon egy fantasztikus el�z�ssel az �lre �llt, a c�legyenes v�g�n azonban defektett kapott �s kip�rd�lt. M�s kisz�llt volna a kocsib�l, � viszont 3 ker�ken is �r�letes temp�val igyekezett a boxba. Gilles rem�lte, hogy 1980-ban � lesz t�mogatva. Csakhogy a Ferrarin�l gyenge �vek k�vetkeztek, a sikerek f�leg Gilles k�pess�geinek voltak k�sz�nhet�ek, mintsem a kocsi erej�nek. �j csapatt�rsa 1981-ben Didier Pironi lett. 1982-ben remek�l mentek a Ferrarik, �gy a kanadainak volt es�lye megnyerni a bajnoks�got. Az imolai futamon a legjobb bar�tokb�l a legnagyobb ellens�gekk� v�ltak. Pironi Gilles-t megel�zve megnyerte a futamot. A kanadai ezt �rul�snak vette �s megfogadta,soha t�bb� nem �ll sz�ba Pironival. Sajnos �gy is lett. A soron k�vetkez� belga nagyd�j id�m�r� edz�s�n Villeneuve hal�los balesetet szenvedett. 32 �ves volt, 2 gyermek �desapja. Egyetlen statisztika sem emeli ki fantasztikus egy�nis�g�t. 67 futamon indult, melyeken 110 pontot szerzett �s 6 alkalommal �llt fel a dobog� legfels� fok�ra. B�r karrierje sor�n nem lett vil�gbajnok,m�ig sz�mtalan rajong�ja van. Tisztelet�re az � nev�vel l�tt�k el karrierje els� gy�zelm�nek helysz�n�t, a montreali p�ly�t. Gilles,nem felejt�nk el!!!------- Gilles Villeneuve trag�di�ja Az utols� verseny �s a v�gzetes edz�s Gilles Villeneuve a San-Marin�-i Nagyd�jon a harmadik helyr�l rajtolt, majd Ren� Arnoux m�g�tt hajtott a m�sodik helyen. Eg�szen addig, m�g az ki nem esett. Ezut�n Gilles vette �t a vezet�st, de mivel m�g�tte saj�t csapatt�rsa, Didier Pironi volt, a csapat �gy d�nt�tt bemutatja a „lass�ts" t�bl�t. Villeneuve be�llt egy k�nnyedebb temp�ra �gy Pironi hamarosan felz�rk�zott m�g�. Gilles elmond�sa szerint, ha a boxb�l a lass�ts utas�t�st kapj�k, akkor a csapat pil�t�inak tartaniuk kell a poz�ci�jukat, teh�t nem el�zhetik meg egym�st. Villeneuve azonban az egyik kanyarban hib�zott, s Didier elh�zott mellette. „Nem agg�dtam, gondoltam, most n�h�ny k�r�n kereszt�l � vezet, azt�n visszaenged maga el�"- mondta Gilles. Ez meg is t�rt�nt, de az utols� k�rbe �rve, Pironi hirtelen �jra megel�zte Villeneuve-�t �s befutott a c�lba az els� helyen. A dobog�n az egyik pil�ta diadalittasan locsolta a pezsg�t, m�g a m�sik s�rt�d�tten, tudom�st sem vett a cerem�ni�r�l. A k�vetkez� versenyt Belgiumban rendezt�k. Didier az id�m�r� edz�sen legy�zhetetlennek t�nt. Gilles aki az Imolai futam �ta nem sz�lt csapatt�rs�hoz, most �jra neh�z helyzetbe ker�lt. �gy gondolta nem eshet meg vele �jra az a sz�gyen, hogy saj�t csapatt�rsa el�r�bb v�gez, mint �. Az id�m�r� edz�s utols� perceiben a p�ly�ra rohant, hogy v�gs� t�mad�sba lend�lj�n. Pironi egy tizeddel volt csak gyorsabb n�la, �gy joggal hitte, hogy utols� k�r�vel rendbe teszi a dolgokat. Gyorsk�r�n azonban utol�rte Jochen Mass aut�j�t, aki �pp a levezet�j�t teljes�tette, �gy j�val lassabb volt Villeneuven�l. Mass l�tva, hogy gyors aut� j�n m�g�tte balra, majd hirtelen jobbra h�z�dott. Gilles m�r az els� mozdulatra reag�lt, �gy a p�lya jobb oldal�ra h�z�dott. Villeneuve nekirohant az el�tte halad� aut� jobb h�ts� kerek�nek. A Ferrari a leveg�be emelkedett �s egy rekl�mt�bl�nak csap�dott, majd a f�ldre zuhant. A Canadai pil�ta biztons�gi �ve elszakadt �s Villeneuve kirep�lt az aut�j�b�l. Csigolya �s gerinct�r�st szenvedett �s az orvosok m�r nem tudt�k visszahozni a klinikai hal�lb�l. Ugyanebben az �vben Didiert is baleset �rte, �s mindk�t l�b�t elt�rte. Pironi nem tudott t�bb� versenyaut�ba �lni. 1987-ben, amikor m�r motorcs�nak versenyz� volt, 160 km/�r�s sebess�gn�l bukott �s k�t csapatt�rs�val egy�tt �let�t vesztette. P�r h�nappal k�s�bb Pironi bar�tn�je ikreket sz�lt, akiket: Gilles-nek �s Didier-nek nevezett el.